• Uncategorized

    Így jutottam el a Harisnyás Pippitől Orwellig

    Régen, vagyis amikor kicsi voltam és úgymond megtanultam folyékonyan olvasni, akkor azonnal beszippantott a könyvek világa. Tisztán emlékszem arra a napra, amikor beléptem a könyvtárba. A Harisnyás Pippit kölcsönöztem ki. Az én sulim könyvtára meglehetősen picike volt, az a polc, ahol pedig az akkoriban „nekem való” regények voltak, még kisebb volt, így eléggé hamar kivégeztem őket. A Harisnyás Pippit tehát többször is elolvastam, mindegyik részét. Utána nyilván, minden szülinapra, névnapra karácsonyra, szóval minden létező ünnepre valamilyen könyvet kértem, meg persze néha-néha csurrant-cseppent amúgy is. Azt kell, hogy mondjam, hogy az ifjúsági regényekből álló könyvgyűjteményen meglehetősen nagy. A gimiben sem változtam sokkal többet ezen a téren, éppen csak annyit, hogy addigra…

    Így jutottam el a Harisnyás Pippitől Orwellig bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva